Briguszkámnak nem volt jó éjszakája. Sokat köhögött, de felvette azt a jó szokást, hogy beveszi a gyógyszert. Remélem vége a seggbenyúlkálós kúpos időszaknak. Gondoltam, hogy nem lesz ma étvágya, úgyhogy sütöttem ebédre két bazi nagy pizzát. Egyik az Attiláé lehet, csak hogy érezze a törődést. Ha marad! Mert gyorsan fogy. Délelött lejött anyám, hogy el tudjak menni a patikába meg a boltba. Esetleg hozhatnék neki is valami gyümölcsöt. Persze. Mert akárhova vegyek, neki onnan biztos kell valami. Ha azt mondanám :
-Muter, megyek Kukutyinba!
Ő: -Hozzál már nekem is egy kis zabot!
Mert nekem ilyen anyám van. De ilyennek szeretem. A kis Pannikám meg tök egészséges, de szívesen eljátsza a beteget, mert imádja a gyógyszer ízét. De engem nem ver át!