Se depresszió, se klimax. Egyszerűen "csak" ki vagyunk. Egymást kínozzuk Atival. Néha mondjuk megérdemli. Szóval hiányzik a cigi. Vasárnap óta. De nem fogok visszaszokni, mert Én kemény vagyok. Még a körmöm is megvan. Viszont kell a tökmag meg a szotyi. Atika meg nekiállt hízni, de majd letornázzuk szépen. Amúgy tegnap itthon lógtam, mert úgy volt, hogy az óvodában Márton napi liba keresés lesz délután, ezért a 2 nap szabimból egyet kikönyörögtem (még a főnököm is röhögött), de az eső miatt jövő hét lesz belőle. Köszi, eső. Este meg olyan álmosság jött rám, hogy a kanapén bealudtam 7-kor. Akkor lehet, hogy ez már tényleg a klimax, baszki. A kis husaim persze semmit nem vesznek rajtunk észre. Édesen rajzolgatnak, kitapétázzák a rajzokkal a kisszoba falát, meséznek, énekelgetnek, szóval aranyosak. Ja és ne feledkezzünk meg róla, hogy holnap péntek 13. De nem vagyok babonás. Csak ha fekete macskát látok.