Családi punnyadás

Igen fölkeltem. Igen hajnalban. Persze, hogy őrűlt vagyok. Amíg a kis család szunyókál Én miért ne gépezzek? Nem? De. Tegnap egész nap itt ültem és kockás lett már a fenekem. Imádom az oldaldobozaimat szerkesztgetni. Tegnap csináltam olyat, hogy Feliratkozás a webhelyre. Szeretném, ha a sok bátor ember feliratkozna. Hogy lássam ki olvas. És Én is olvashassam. Na most ennyi.

Én ma ugrottam mindenre. Ott kezdődtek a dolgok, hogy elindultam dolgozni és beleléptem a "szerencsémbe". Egy kutyus jóvoltából. Azt merészeltem hinni ezek után, hogy jó napom lesz. Aha. Majdnem. A munkahelyemen csak kétszer sírtam. Ilyen érzékeny akkor szoktam lenni amikor terhes vagyok vagy meg fog jönni, de egyik se. Remélem (húbasszus). És mintha folyna az orrom. Azt hiszem jobb ha már vastag könyvbe nem kezdek bele. Mintha pesszimista is lennék! (egyszer majdnem megvettem a pozitív gondolkodás című könyvet, de rájöttem, hogy minek). Szóval hol itt a szerencse babonások??? Azért lottót holnap veszünk...

Anyósom hazatért. Nálunk még nem volt itt, de várható. Talán holnap. Amúgy el bírnám viselni, ha már péntek ilyenkor lenne. Mert utálok hajnalban kelni. Ezt a holnapot mondjuk már fél lábon is kibírom. Amúgy mindenki túl nyugodt. Cukik a lányok. Csak meséznek meg esznek. Főleg almát és banánt. Én meg zabálom a szotyit. Ha elfogy akkor bocsi Atika. Puszi.

Ellógni munkahelyről egy vonattal elöbb, jajdejó! Hát, mert ugye dolgom volt. Bent a városban. Utána meg uzsgyi a kölkökért. Ezek a csajok beszoknyásodtak az oviban. Két napja csak lesek. Lehet, hogy bepasiztak. Majd kifaggatom Őket. Azt hiszem áÁálmos vagyok. Ha most cigiznék (üss a szádra, kezedre), főznék egy kávét. Nem cigizek. A szotyi meg elfogyott. Eddig semmi késztetést nem éreztem, hogy rágjam a körmöm.

Ma lett megtartva a Márton napi buli az oviban. Már múlt héten rákészültem, de természetesen elmosta az eső. ¾5-kor kezdődött, vittük a lampionokat. Már az utcán meggyújtottam a gyertyákat benne. Kénytelen voltam, nem bírták ki az óvodáig. Elcipeltük a Mamát is és élvezte. Volt játék, éneklés, ovi körbesétálás, közbe üvöltve ordítás, hogy: (és itt le akartam írni, hogy mit énekeltek, de már mittudomén).  A végén kapott mindenki kalácsot. Az ovi tele volt égő mécsesekkel és azt mondták a kicsik is, hogy csodálatos. De viszont Márton napi libát nem találtunk. Háp ilyet.

Jó napunk volt. Megnéztük a 2012-t. Tetszett. Csípem a főszereplőt, na. Kicsinyek addig kivonultak a kisszobába. De néha bejöttek, hogy meddig tart még meg ilyenek. Én meg nem bírom, ha nem hallom amit nézek, úgyhogy volt zavargálás. De azért jó napunk volt.

Korán keltünk, mert hétvége van. Nálunk ez a rendszer. Egyik büdös kölök elkezdi, másik is gyorsan fölkel, és folytatja. Éhes vagyok, szomjas vagyok, gyere velem pisilni. És különben is anya, anya, anya. És gondolom ez így lesz még úgy 5 évig. Hát jó. Pannikám ma minden áron segíteni akart valamit a konyhába, ezért fánkot sütöttünk. Lekvárost. Sárgabarackost. Ma vettem mandarint. Hát ez a Panka de édes, nem bírja kimondani. Mangajin. Ha-ha. Ja és lett neki is végre logopédusa. Hogy örül. Főleg a 4 csillagnak, amit nem tudom mire kapott. Brigiről  meg annyi, hogy büszke vagyok Rá, mert betartotta az ígéretét. Alakul a kis csapat.

Se depresszió, se klimax. Egyszerűen "csak" ki vagyunk. Egymást kínozzuk Atival. Néha mondjuk megérdemli. Szóval hiányzik a cigi. Vasárnap óta. De nem fogok visszaszokni, mert Én kemény vagyok. Még a körmöm is megvan. Viszont kell a tökmag meg a szotyi. Atika meg nekiállt hízni, de majd letornázzuk szépen. Amúgy tegnap itthon lógtam, mert úgy volt, hogy az óvodában Márton napi liba keresés lesz délután, ezért a 2 nap szabimból egyet kikönyörögtem (még a főnököm is röhögött), de az eső miatt jövő hét lesz belőle. Köszi, eső. Este meg olyan álmosság jött rám, hogy a kanapén bealudtam 7-kor. Akkor lehet, hogy ez már tényleg a klimax, baszki. A kis husaim persze semmit nem vesznek rajtunk észre. Édesen rajzolgatnak, kitapétázzák a rajzokkal a kisszoba falát, meséznek, énekelgetnek, szóval aranyosak. Ja és ne feledkezzünk meg róla, hogy holnap péntek 13. De nem vagyok babonás. Csak ha fekete macskát látok.

Nem sírok. Ez csak az eső.

Ma vagyunk együtt 7 éve az emberrel. Azt mondják ilyenkor megy tönkre egy kapcsolat. Vagy nem. Ez majdnem egy hosszú bejegyzés lett, mi?

Meg kell kérdeznem Attilát, tetszek-e majd Neki, ha dagi leszek. Mivel nem cigizek közel 1 napja, valaminek azért kell lenni a kezembe meg a számba (hahaha). Fura nekem ez a nem cigizős élet. Ja és illatokat is érzek. Most így hirtelen poszt írás közben söprök, teregetek meg indulok hajat mosni. Pfúúú, nem lesz ez így jó.

Szenteljünk egy kis figyelmet anyóspajtásra is. Most Pesten lakik Csabiéknál (sógorom), mert nemsokára érkezik a legkisebb unoka. Sógornőm 7 hónapos terhes, de kórházban figyelik, mert cukros lett. Itt lép színre anyós. Beköltözött főzni, mosni, takarítani. Amikor látja enni a fiait, annál nagyobb öröm nincs. Ő aki megélt már egy háborút, úgy gondolja ha kaja van, minden van. Most boldog lehet, hogy 120 kilós fia eszik rendesen. Meg a két nagy gyerek is inkább gurul, mint sétál. Eddig itthon csak unatkozott, de ott meg már ez sok neki ezért hazaugrott egy hétvégére uncsizni. Hozzánk azért beugrott van-e ebéd rendesen. Ja, van. Csináltam vadast zsemlegombóccal, kis husival, Briginek külön rántott húst. Mi kell még?

Mifelénk mindenki imádja a lángost. Főleg sajtos-tejfölös formában. Nem félek, hogy megmarad. Vagyis attól tartok, hogy Attilának nem marad. Nagyon ott van. 12 darab lett, abból még van 6. Csak úgy tolják be az arcukba videózás közben. Messze még a fél 11. Ma mosni akartam, de megdumáltam a mosógéppel, hogy holnap. De a szemetet végre levittem. Hát valamire csak jó vagyok.

Ha anyám küld, akkor menni kell. Befele a városba. Délelött. Mert Ő nem ér rá. Kezdődnek a sorozatok. Kicsik meg velem akartak jönni. Brigit rendesen le kellett hámozni rólam, Panninak meg beigértem egy-két gyros-t. Imádja. Hoztam négyet, abból hármat magáévá tett. Ja, mert fejlődésben a gyerek. ½-1-kor apjukat kikísértük az állomásra, mert még nem sétáltam ma eleget. De holnap is majd fontoskodok picit, mert fizu van.

Szeretem ezt a zenét, mindig kiráz tőle a hideg. A mesét persze már csöppet unom. Most, hogy itthon lógunk mi hárman csajok, mesézünk, együtt főzünk, szórakozunk. Ma isteni ebédet csináltunk.

Az úgy volt, hogy a Brigi köhög. Ritkán, de csúnyán. Ezért ovi helyett betegállomány van. Nekem meg Briguszkának. A Panni egyszerűen csak szabin van. Örül a lelke a kölöknek. És orvoshoz tiszta ruhában kell-e menni? Nem, nem, nem. Brigi lábat vakar cipőtalppal, Panni hasraesik a füvön, nem gond. C-vitamin, sok folyadék. Oké. Akkor a héten hivatalosan punnyadunk.

Hajnalban majdnem lebukott a fogtündér. Ugye nálunk potyognak már a tejfogak ezerrel. Panninak már jó ideje mozgott az egyik, de tegnap végre megadta magát. Briginek meg egy hete kezdett el mozogni a hatodik és 3 napja kiesett. Mondtam nekik, hogy ne fárasszuk a fogtündért, majd egyszerre rakjuk a párna alá. Így egyszerre örülnek. Szóval Brigit elintézem, kutatok a Panna feje alatt, kicsit arrébb is löktem (köcsög fogtündér), erre lánykám rámnéz álmosan. Hupsz! De visszadőlt és szundikált tovább. Reggel meg volt nagy vigyorgás. Állítólag.

Már most látom, hogy ez nem az Én napom. Azt a viccet ugye mindenki ismeri, hogy mi a különbség a terrorista és a menstruáló nő között? A terroristával lehet beszélni. Fáradt vagyok meg nyűgös meg minden. És ma még ki kell battyognom a temetőbe. És ha jól látom szép idő sem sincs. Irgum-burgum. Ja és a Brigi közölte az elöbb, hogy nem zavar, hogy meg vagyok fázva? Mert folyik az orra. Ezek mennek erre.

Hétvégi program??? Tegnap óta harcolunk Attilával, hogy melyikünk menjen szombaton melózni. Én se akarok, de csak egymásra mutogatunk. Azt hiszem be kell vetnem valami női praktikát. Mondjuk Én akkor se járok jól, ha itthon maradok (lásd  kép). De legalább a kicsikkel lennék.  Leszek!

Énnekem már tegnap se volt kedvem dolgozni menni, és még csak csütörtök van. Reggel a lányok édesen szaladtak az oviba, nehogy nagyon elázzon az annyjuk, mert ugye eleredt az eső. Szerintem direkt esett akkor. Ilyenkor a csajok kórusban szokták szavalni, hogy:

Ázok fázok elázok,

Esőcseppel parolázok,

Az esernyőm nincs itt,

Pedig az most kincs itt.

Jut eszembe múltkor a szél kicsit szétcincálta az ernyőmet, úgyhogy sapka elő. Mostmeg ezerrel besüt a nap, de nem hiszek neki.

Szóval az úgy volt, hogy kicsit ezzel is megszenvedtem. Kódot ügyesen beírom, blog.hu favikon törlődik, helyette üres lap ikon jelenik meg. Köszi. De miért nem jelenik meg a kép? Már azon is gondolkoztam, hogy lekaparom a tapétát. Mit csinál ilyenkor micimackó? Ütögeti a fejét és azt mondja, gondolj, gondolj, gondolj. Hát nem kihagytam a kép neve előtt, hogy "http://" ? De.