Családi punnyadás

Kicsit megnőtt itthon a virágok száma. Ati romantikusan kijött elém az állomásra egy rózsával. Én is kaptam munkahelyen, meg a Brigi is kapott az oviban a szerelmétől. Egy másik fiútól meg csokit. Jó csaj lehet. Panni irigykedett is. Úgyhogy nekiadtam egyik enyémet. De Panniék holnap sétálni mennek ovival. Remélem nem lesz hideg. Én meg megfáztam. Ati élvezi a betegállományt és egész nap pókerezik a gépen. Szerintem függő. Olyan a feje.

Vár még rám egy sütés. Gyorsan összedobok egy meggyes piskótát. 3 üveg meggyet vettem, abból másfél már a kicsik pocakjában ( hascsikarás lesz-e ). Egész nap együtt játszottak. Ritka eset. Ati alszik. Nem tudom mit kell neki kipihenni. Főleg, hogy még 1 hétig itthon lógatja a lábát. Ami megsérült. Nem árulom el, hogy már nem fáj neki.

Megalakult a CSP-KLUB. Ne is kérdezzétek, hogy ez mire jó. Itt Mindenki és Akárki tag lehet. Semmiféle kötelezettség nincs, én ilyen rendes vagyok. Akkor erről ennyi.

Mai program: mosás, főzés, takarítás.

Utána néztem Buksi fajtájának. Nem kellett volna. Mert ez egy lány pillangó ( akkor is Buksi marad ) és nem 5 napig él, hanem akár 8-9 hónapig is! Ja meg mérgező a kis genya. Úgyhogy felköltözött anyóshoz:D És lehet, hogy védett. NEKÜNK NINCS IS ILYEN!

Pillangónk van! Fedőneve: Buksi. Kb 5 napig él, nem sok van neki hátra. Lekvárt zabál a kis aranyos és hagyja magát elkapni. És külföldi a gyerek, Teneriféről. Hát édes, nem?

Tegnap kényszer szabin voltam. Mert ilyen is van. Rámcsörögtek, hogy én megyek ma a gyerekekért az oviba, mert emberem munkahelyi balesetet szenvedett. Az ügyes. Ráesett egy 25 kilós valami a kis lábára. És most az sztk-ban van, de nincs eltörve. Írok neki sms-t, hogy mi is van ilyenkor és odamenjek-e röhögni, semmi válasz. Egyszercsak hazajön. Ott áll az ajtóban a szerencsétlen, gondoltam kedves leszek főzök neki kávét. Amitől úgy feldobódott a drága, hogy ott találtam magam az ágyba ruha nélkül. Utána megnéztünk egy filmet és elaludt. Én meg cipelhettem a két rollert a kicsiknek befele. Hogy örültek nekem!!!

Annyira lusta vagyok és nem szól rám senki. Kicsik felkeltek fél 7-kor. Jókedvűen. Elkezdtek játszani meg énekelni. Én meg még próbáltam visszaaludni, beleolvadni párnába, takaróba, de ezektől nem lehet. Csicseregnek, nyitogatják a hűtőt, inni kérnek...

A városba is be kéne menni. De ha ott vagyok az tuti pénz költés, mert valamit venni kell. " amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra " Halaszd péntekre!

Lehetetlen az idő. Ember lánya ablakon kinéz mit lát? Hogy itt a tavasz. Kilépek és elfúj a szél! Azt hiszem teszek pár követ a táskámba, mert nem szeretnék nekicsapódni semminek.

Lejön. Megpuszilja unokákat. És elmondja, mi volt tegnap a híradóban. Megkérdezi, mikor óhajtom beiratni a nagyot az iskolába, mert már lehet és el ne felejtsem. Épp nem akartam lekaparni az arcomról a bőrt, csak finoman közöltem, hogy majd egy hónap múlva, jó? Körbejárta a lakást, nyugtázta, hogy van ebédnek való, megy a mosógép... elszívott egy cigit és odébbállt.

Persze délelött esett, amikor boltba megyek. Most meg tiszta jó idő van. Ma négy gyerek rohangált a lakásban, mert jöttek az uncsi tesók. Megfőztem a fincsi csirkepaprikást nokedlivel, apa lefeküdt, én idepattantam a géphez játszani, kicsik meg kint csinálnak valamit. Néha azért rájuk kell nézni, ha túl csöndben vannak. Attól nem félek, hogy esetleg elszunyókál az egyik is akár. Ezek nem olyanok.

Most az embereknek nincs naptárja? A cégnél 9-en köszöntöttek fel! A kb. 100 emberből. És csak én vagyok Edina. Az iwiw-en 2, azaz kettő ember írt a hírfalra, e-mail-em 1 jött, Ati meg nem az az ünneplős fajta, csak ha róla van szó. Na? Anyám lejött, adott két puszit, megkérdezte, játszhat-e kicsit a számítógépen, egy óra múlva megunta és lelépett. Anyósommal akkor találkoztam a lépcsőházban, mikor hazajöttem a melóból, épp a boltból tartott haza a 30 kilós gurulós bevásárlós kocsijával, én felcipeltem neki a negyedikre, elköszöntem és még csak annyit se kiabált utánam, hogy dögöljek meg. Na?? Tesóm fel bírt hívni, hogy boldogot és majd hétvégén lejönnek. Idén még nem láttuk őket.Na???

Nem imádhat mindenki!!!

Brigusz iskolája már meghírdette a beíratkozást. Egy hónap és beíratom a kisasszonyt, aki nemrég még pelusba totyogott és azt mondta, Aja. Panni meg mint kiderült, okos. Brigi is az, de Panni már hivatalosan is. Fogadó órán tudhattam meg és nagyon büszke vagyok.

Ma Pannikám megtanított kártyázni. A csingilingessel. A kis szaros négy játszmából 3-szor levert. 5 évesen lealázza az anyját. Mi jöhet még? Brigi meg rákapott a Süsü mesére. Ő aztán nem kártyázik. Se lát, se hall. Csak röhög a Süsün.

Pankát ma megkérdeztem, hogy ki szereti az oviban. Hát mindenki. De a Sárika egy vadállat. Ezt így elmondta. Meg se merem kérdezni, miért. És piros paprikás zsíros kenyér volt az uzsonna. Fincsi lehetett, mert látszott a kis pofájukon.

A gyerek újságok kicsit drágák. Kinél kell panaszkodni?

Ha van gyereked, akkor a jókedv garantált. Hazafele oviból beugrottunk a boltba. Kérdezem, hogy vegyünk-e kakaót.

Panni: -Anya, és ez itt mi?

Én: -Madártej.

Panni: -Akkor azt csak a madarak isszák?

Itthon Brigusz a csokival a kezében:

Anya bocsi, de amire rászokik az ember arról nehéz leszokni. Úgy ahogy Te bele vagy szerelmesedve a cigibe.

Hogy el tud szaladni a hétvége?! Az édes család hagyott ma aludni délután. Álmodtam is valami furcsát. Pedig nem szokásom álmodni. Ha mégis, annak abszolút semmi köze az életemhez, a vágyaimhoz. Most például arra vágyok, hogy gyorsan vasaljon már ki valaki pár pólót. Meg mossa meg a hajam. Azt imádnám. Amúgy mindenki jól van. Holnap 3.30-kor kelek, lehet sajnálni. Az eső fog-e esni nekem?

A munkahelyi terror új értelmet nyert. Mert amit tegnap csináltam azért külön jutalom járhatna. A mocskos meló erre nem kifejezés. És tegnap nem volt rajtam védőfelszerelés, hogy kalandosabb legyen az élet. Na? És azt miért nem szólt senki, hogy szakadni fog az eső?

Valami jót tett nekem, mert jobban nézek ki. Láttam a tükörbe. És ma ugye péntek van:D. Ezért "csak mert ma péntek van" azért se fogom felvenni. Érti, aki érti! Talán ha.

Azt hiszem utálom a teát. Senki se kérdezze, miért. Pedig mintha értenék a tea készítéshez, csak ugye akkor se. Lényeg, hogy most azt iszom bödön számra, mert hátha, de úgyse segít. Ma már egy 100-as zsepit elhasználtam. Talán inkább tampont kéne az orromba dugni, nem néznék ki rosszabbul. És milyen jól esne most bebújni az ágyba és addig aludni, míg rám nem csögögnek melóhelyről, hogy hol az anyámba vagyok. Ha a sors közbe akar lépni mondjuk egy tornádó vagy cunami jól jönne. Csak hogy ne tudjak beközlekedni. Eddig semmi...

Tegnap este lekéstem a 10 órás vonatot. Barinővel. Egyszerűen becsukódott az ajtó elöttünk. Ez vagyok Én. Oké, irány a buszhoz. Kicsit eltévedtünk, még a főutat se nem találtuk bakker. Fél 12-re azért hazataláltam. Picit kevés ember mászkál éjfél körül az utcákon. Ja és ma túlórázok, ez a köcsög vonat is mindjárt itthagy!

Hajnali 3-kor arra kelek, hogy Brigusz lökdös, mert rosszat álmodott. Új fóbiája van, fosik a bogaraktól. Erről is álmodott. És mi lenne, ha a Pannit kicsit arrébb raknánk és Ő feküdne most mellettem. De ha már ott van nem ölelgetném-e meg? Még jó, hogy a Pannit csak úgy lehet gurítgatni alvás közbe, meg se rezzen. Reggel meg eljátszotta a beteg vagyok, folyik az orrom, nem megyek oviba című műsort. Nem jött be.

Ma megúsztam a főzést. Anyósnál összegyűlt egy kisebb focicsapatnyi ember, és hát ott bírtunk ebédelni mi is. Valami sütit is hoztunk haza, anyósom almáspitének hívja, de szerintem ez egy micsoda. Vagy hogyishívják. Mosnom kéne, de nincs kedvem. Mikor nőnek már meg ezek a kis husok? Punnyadni akarok.