Van a közvetlen közelünkben egy kisbolt. Mi csak úgy hívjuk: rablóék. Minden háromszor annyi, mint máshol, de néha az ember beugrik valamiért. Ma lehet, hogy nem kellett volna. Anyósom délután megkért, vegyek már neki egy doboz cigit, mert ebben az esőben nem szeretne kimozdulni, nem haragszom-e? Nem. Belépek a boltba, ott egy fickó, támasztja a pultot, mélyen az eladónő szemébe bámul. Aztán rám, ugye, mert be mertem menni...
Azt mondja a férfi, hogy pénzt akar. Vagy életet. Eladónő rámnéz, mondom én meg egy doboz Bondot. Kiszolgál, és visszafordul a faszihoz, hogy nagyon reméli, az elöbb csak viccelt, mert ez ma már a második ilyen eset. A többiről lemaradtam, mert leléptem.