Attól még, hogy nem írok, nem biztos, hogy punnyadok. A tegnapi napom, vagyis a délelöttöm elszaladt, a délután a munkahelyemen annyira nem. Ma meg nem is tudom. Csak a szokásos dolgok, ugye. Gyerekek is jól vannak. Azért a Brigi tegnap majdnem eltörte az egyik ujját a lépcsőház ajtajával, a Panka meg ma majdnem megfulladt egy kis halszálkától, de megmentettem a kis életüket 
hála isten.
Attila meg megint bealudt a kicsik helyett. Szeretem mikor alszik. Holnap talán sütök kakaós csigát. Mert tegnap hoztam Atinak a pékségből erre Pannikám befalta.
